A lo szine
A lo szorenek szinet az hatarozza meg,hogy a bore mennyi termeszetes festekanyagot tartalmaz.A szineket a fedo-es hosszu szorok,valamint a labvegek szorzetenek elszinedese adja.A bor szine az albino kivetel palaszurke,a feher szinu jegyek alatt pedig rozsaszin.
A lovak szorszinenek eseteben elkulonithetok az alapszinek,illetve a kevert szinek.
Az alapszinek a kovetkezok:feher,feke,pej,sarga es fako.A kevert szinek koze tartozik a deres-ilyenkor feher szorszalak vegyulnek valamilyen mas szinnel-illetve a tarka es a szurke.
A lovak szine valtozhat eletkoruk elorehaladasaval.A szurke lovak peldaul szines lovak eseteben is elofordul,hogy feher szorszalak jelennek meg testukon idosodesuk folyaman.
Szinek
- Feher:feher szorokkel szuletnek es rozsaszin a boruk.Neha pros vagy kek szinu a szemuk.Ezeket a lovakat nevezzuk albinonak.Nagyon ritka.
- Sarga:a rovid es hosszu szorok egyarant vilagos-vagy vorosbarnak.
- Pej:a lo testet borito rovid szorok a barna barmilyen arnyalatai lehetnek,a hosszu szorok soreny,farok pedig feketek.
- Fekete:a rovid es hosszu szorok egyarant feketek.
- Fako:a fedoszorokbol a melegebb,voroses szinaranylat hianyzik,a rovid szorok vilagosak,fako szinuek,a soreny es farok lehet sotetebb vagy vilagosabb,mint a rovid szorok.A sotet sorennyel es farokkal egyutt jar a hat kozepen vegigfuto sotet sav.
Kevert szinek
- Szurke:a rovid es hosszu szorok egyarant a feher es a szines szorok kevereke.Erdekesege,hogy a csikok sotet szinnel jonnek a vilagra,csak a csikoszor levedlese utan nonek ki a szurke szinu szorok,a feher szorok a kor elorehaladasaval egyre nagyobb aranyban alkotjak a szorzetet.
- Deres:szurke alapon sotetebb vagy szines szorszalak talalhatok kisebb-nagyobb kiterjedesben.Az almasderes lovon peldaul alma nagysagu foltokban nonek sotetebb szurke szorok.
- Tarka:a lo testen nagyobb szines es feher foltok valtakoznak.